2010. július 30., péntek

Az utolso napomat toltottem a korhazban. Szomoru vagyok, mert ez egy szuperjo hely volt! Nagyon nagyon szivesen maradnek ebben az intezetben legalabb egy honapot!
A mai nap olyannyira bevettek a csapatban, hogy a mutosok kozott az en nevem is szerepelt, es errol meg egy fenymasolatot is adtak.
Bucsuzaskor kis ajandekot is kaptam. Ezek a dokik mindenre gondolnak!

Ma mindenki az utolso bonjait elkoltotte, holnapra meg kisebb vasarlasok, ha nem esik az eso, elkerekezunk egy kozeli kis tohoz.

Az eves nagy tuzijatek lesz Tokyoban, de az itteniek azt ajanlottak, hogy ha nagyon erdekel minket, akkor inkabb nezzuk meg a tv-ben, mert akkora tomeg lesz, hogy nem is fogunk tudni semmit sem latni, csak a magas epuletekbol, de azokat meg mar tuti elore lefoglaljak... Lentrol csak szendvics...

Inkabb megisszuk a maradek japan borocskankat es csillagszorozunk :D

Kozben a hazajovetelunk is kialakult. Innen japan ido szerint hajnali 5kor indulunk. A repcsin ismet lesz alkalmam vagy 4 filmet vegignezni. Aztan PTE-s kocsi fog feljonni ertunk a repterre! Na ezt tessek kerem uberelni! :) Sajnos varnunk kell majd 2 orat, mert egy orosz lany is erkezik, csak kicsit kesobb er be a jarata, de addig majd megtanitjuk a japcsikat nehany dologra :)
Remelhetoleg este 11re mar Pecsett leszunk.

Ha hazaertem, szemelyesen tobbet is meselek, Azert remelem, sikerult egy kis belatast adni itteni eletunkrol es a japan vilagrol.

Egy utolso nagy puszi mindenkinek! :)

2010. július 29., csütörtök

Az elmult napok esemenyeirol:

Tegnap 2 emlomutetet lattam. Eleg megdobbento volt, hogy az elso vagastol szamitott fel ora mulva egy nonek az egyik melle volt - nincs... Ahogy reggel odaertem, mondtak, hogy mosakodjak be, es igy mindent nagyon kozelrol lathattam, megtapizhattam.
Delutan levittek core-biopsziazni.

Ket doki csak velem foglalkozik, az egyikuk tavaly volt 3 honapra Mo-on, nehany szot indonkent bevag magyarul, nagyon jo arc :) A masik egy huszas evei vege fele kozeledo lany, o nagyon kedves es ha nem is olyan jo angollal, de annal lelkesebben magyaraz! Korahoz kepes nagyon ugyesen, rutinosan vegzi a dolgat. Holnapra egy nagy adag zenet kapok tole a pendrive-omra :)

Itt nem letezik a nalunk allandoan emlegetett "onko-team" fogalma. A sebesz vegzi a kemoterapias kezelest, a mutetet, a biopsziat, gyakorlatilag mindent, ami a beteg kezelesevel kapcsolatos, nem kuldozgetik jobbra-balra radiologushoz meg onkologushoz.

Ma a dokim kemos bekotesen volt ugyeletes. Ide mindenfele betegek erkeznek, de mindig kell lennie egy orvosnak, aki beadja. Mivel szakaszosan esnek be a betegek, 2 bekotes kozott volt ideje, hogy egy kis eloadast tartson nekem. Elore kinyomtatta a diait, hogy tudjak ra jegyzetelni. Kaptam tollat, jegyzetfuzetet.

Ma reggel kapasbol ugy kezdtuk a napot, hogy beleirta a fuzetkembe, hogy hany orakor mit fogok csinalni, kivel, hol. De mindenhova elkisernek!

Matsumoto prof (kardiologus) a hazibulijan ajanlgatta, hogy ha akad egy kis szabadidonk, nezzuk meg az ablatiot. Igy ma de. a dokim fel is hivta a profot, aki rogton be is vitt a mutobe. Itt rabizott ket torok orvosra (ok is sokszor jonnek velunk programokra, de mar majdnem egy eve orvoskent itt dolgoznak), jol kikerdeztem oket a temarol.

Ebedre dokibacsim meghivott, utana megmutogatta Mo-on keszult fotoit, jart Pecsett is. Nagyon szerette a magyarorszagi letet. Ket eset kozt beszelgettunk kicsit. Meselte, hogy o altalaban este 11ig van bent a korhazban, atlag 5 orat alszik. Mikor hazamegy, csak eszik, alszik, ennyi. Szombat is munkanap, nyari szabadsag idejere pedig hazifeladatot kap. Tetszett neki a magyar eletvitel, de o a japanon kivul mast nem tud elkepzelni.

MR-re, PET-CT-re, mammotomiara is elkisert. Ezen az osztalyon mindenki egesz jol beszel angolul es keres/kerdes nelkul magyaraznak.

Dokibacsim nem akart nagyon megeroltetni, ezert mar 3kor elengedett!

Nem is banom, mert tegnap este karaoke party volt. Itt kicsit mas, mint nalunk. Bereltunk egy termet, a japan sracok hoztak ket kartonnyi piat, nassolnivalot. Az a szokas, hogy mindenki korbeul a teremben, beutik, mit szeretnenek enekelni, ulve fogjak a mikrofont es szepen eloadjak a dalukat. Nahat ezt nem hagyhattuk sokaig es jo magyar szokas szerint igazi partyzasba kezdtunk :) A japanok iszonyatosan elveztek, hogy tancoltak is, egyik-masok mondta, hogy ez volt elete eddigi legjobb partyja! Hogy eddig mi maradt ki az eletukbol...!
Fotok szamomra varatlanul megjelennek rolam FB-on :-) Itt eleg jol vegig lehet kovetni szabadidos tevekenysegemet es orultebb pillanatainkat...

Ma este is lesz egy kis party itt Moroyamaban, remelem minel tobben jonnek, hogy meg utoljara talalkozhassunk mindenkivel!

Most hazamegyek aludni, mert a tegnapi karaoke party este 9tol egesz fel 3ig tartott es reggel nem keshettem :)

Szep napot mindenkinek!
Anyunak kulonosen szepet es egyben sok boldogsagot! :)

2010. július 27., kedd

Haliho ujra!
Vegre masfel het utan ujra a sajat kis moroyamai agyamban aludhattam!

Na de visszakanyarodok az elmult het esemenyeihez:

Ahogy azt Murphy megirta, ha bejohet surgossegi eset, akkor be is fog jonni :) de nem appendicitis volt, hanem peritonitis perforatio miatt. Mar reggel 6kor elkezdtek a mutetet, de 10re mar be is fejeztek, es mivel szepen sutott a nap (meg mindig 35 fok felett van, 150%-os paratartalommal), dokibacsink ugy gondolta, hogy elenged minket varosfelfedezni. Lezsiroztuk, hogy nehogy mar egyedul kelljen mennunk, igy kis japan baratnonket is elengedte, aki ezert nagyon nagyon halas volt. Naluk nem lehet csak ugy hianyozni, megvan, hogy 90%-ot mindenkeppen teljesiteni kell a hetbol, de itt nem olyanok, hogy kihasznaljak, mindenki 100-asra megy. A kis lelkiismeretesek :) Nem lennek jo japan :D
Megvartuk a delet a szallasunkon, akkor ebedeltunk egyet, megtanultam madarkat hajtogatni, amit japanban mindenki tud, jegkremeztunk, es nekivagtunk a kozpontnak a tuzo napsutesnek. Hamarosan egy bevasarlokozpontban kotottunk ki, ahol vegigmentunk a boltokon es egy csomo vicces kepet csinaltunk ottani esernyovel, napszemuveggel (ha Petitol megszerzem oket, toltok fel), jot szorakoztunk, kisebb vasarlasok is belefertek.
Este pedig 6an leultunk jatszani, foleg kartyakkal, 2 uveg borral es egy sake-val (a sake-nak remes ize volt, majd lehet, hogy inkabb vmi mas hozok haza, vagy kicsit minosegibbet nezunk...)




Ez a het mas volt, mint a tobbi. Eddig minden reggel 8ra be kellett ernem, 6ig bent nezegettem a muteteket, nagyon sokat magyaraztak, orultek, ha kerdeztem (esetemben kulon orulhettek, mert felpercenkent van kerdesem, de azt hiszem, ezt ugyis tudjatok ;)). Este faradtam hazaertem, a tobbiek korabban vegeztek, Peti meg utanam. Olyan eletet eltem, mint itt egy japan.
Kawagoe-ban reggel bementunk, beneztunk mutetekre, kisebb hely, lazabb minden, elegedtek, persze mondta, hogy keep in mind, officially you were working. Hat persze, egesz nap, reggeltol estig! Sokkal eletszerubb het volt, kikapcsolodas, baratkozas, kozos programok a japanokkal. Egy ilyen is kellett! A legjobb japan baratnot itt szereztem, mindossze 3 nap alatt!

Utolso nap Pipihusi doktor laparoszkopos mutetebe (colon transversus partialis ectomiaja) nezhettunk bele, ami olyan szenzacio volt, hogy videofelvetel is keszult rola es egy csomo ember jott megnezni. De hamar le is leptunk, Yuka kivitt minket az allomasra, es irany Omiya, SonicCity (japan kiejtessel szoniküüüsiti). Hasznos volt, mert volt ket felkert kritikus, az egyik minden prezentacio utan elemezte az eloadas stilust, a masik pedig az angol nyelvhelyesseget. Hu, nagyon megmondtak mindenkinek a maguket. Ja, es termeszetesen jart a lunch-box.
Innen is hamarabb leleptunk es picit varostneztunk.




Visszavonatoztunk Moroyamaba, ahol volt fel orank, hogy kiszorjam az egyheti cuccomat a taskabol es osszepakoljak a kyoto-i kirandulasra. Aztan irany Matsumoto prof haza. Mi kicsit kesobb ertunk oda, mint a tobbiek, de igy is boven maradt sok finom etel es ital. Minden prof nagyon ramegy arra, hogy leitassa a magyarokat, de mi mindig csavarunk egyet a dolgon, es mondjuk a profoknak, hogy rendben, szivesen iszunk VELUK egyet! Hehe :)
Jellegzetes japan ajandekot is kapott mindenki!


Innen ropitettek minket az allomasra, hogy Tokyonak vegyuk az iranyt. Maria kijott elenk az allomasra, azonnal be is zuhantunk az agyba. Reggel korai keles, reggel 6 oras indulas, reggelire angol tea (vegre!) es sargadinnye. Elertuk a shinkanzent! Ha Maria nem lenne, tuti lekestuk volna, mert Tokyoban nagyon nehez kiismerni a kozlekedest, turista segitseg nelkul gyakorlatilag elvesz. Angolul pedig az atlag ember nem nagyon tud, talan a fiatalabbak, de magyar modra tul felenkek, hogy megszolaljanak.
Nem is tunt olyan gyorsnak belulrol, de biztosan az volt, hiszen kevesebb mint 3 ora alatt 800 km-t megtettunk. A szekek nagyok es kenyelmesek, az en labam (es Petie is) siman elfert :)

Es megerkeztunk Kyotoba!

Szallashelyunket meg nem foglalhattuk el, de nem akartuk az idot vesztegetni, leadtuk a csomagot, es maris nekivagtunk Kyotonak.
A varos alapvetoen nem vmi szep, sot, ugyis fogalmazhatnek, hogy eleg csunyacska. De telis-tele van templomokkal. Elso korben az arany es ezust templomot neztuk meg.






Jartunk az Imperior Palace-ben is, sok-sok mas templomban, reggeli piacon, amit minden honap 25-en rendeznek meg, botanikus kertben.
Egyik este, mikor marcsak 30 fok korul volt, elmentunk egy hegymaszos turara. Naplemente idejere idozitettuk, mert hallottuk, hogy este kivilagitjak a lampakat, es nagyon hangulatos. Iszonyatosan leizzadtunk a meredek uton, a szunyogok is megcsipkedtek. Minel feljebb ertunk, annal kevesebb emberrel talalkoztunk, de mi persze nem adtuk fel. Aznap este mindent megtettunk a feszes izomzatert! :)

A hotelunk is szep volt, bar nem sok idot toltottunk ott. Minden nap feltoltottek a kis ladikat ketfele teaval, ez estenkent igen jol jott.

Estenkent osszefutottunk 3 masik cserediakkal, akik szinten erre a hetvegere idozitettek a kirandulast. A folyoparton sorozgettunk egyet az utcai zene mellett.
Kyoto idojarasara a szelsosegek jellemzoek. Most epp a tuzo napos korszakat elte. Meg Enoshimaban vettem magamnak egy kis sapkat, aminek most igazan nagy hasznat leltem. Rovidnadrad, szandal, napkrem, napszemuveg, napi 3-4 liter viz. Ezek nelkul fel is fordultunk volna.

Az epuletrengeteg kozepen jol esik a szemnek nehany kis parkot latni. Bar sok arnyekra sehol nem lehet szamita, es igazabol az is alig er vmit, nagyon szepen gondozottak, nyugodt-bekes helyek. Persze a turistalatvanyossagok nem, csak ugy aramlanak az emberek, es mindenki uazon a helyen akar fenykepezkedni :)

Egy vicces dolog: kanko=sightseeing tour. A buszok oldalan oriasi felirattal KANKO BUS :D

A latnivalok egymastol igen messze estek, a buszra vettunk napijegyet mindossze 500\ert (egy jegy 220\). Akar fel oraba is telt, mig egyik helyrol busszal a kovetkezo allomasra eljutottunk.

Sok penztol megszabadulva ertun vissza Tokyo-n keresztul Moroyamaba, lejottek elenk az allomasra, es nem a szallashelyunkre vittek, hanem Kaji (augusztusi cserediakunk, nagy judo-s, majd estenkent mindig hazakiserhet :)) judo edzesere. Kis apro termete ellenere ugy foldhozvagott mindenkit, hogy csak neztunk.

Kaptunk fel orat, hogy ismet egy adag cuccot kiszorjunk a taskankbol, gyors zuhany, es a kawagoe-beli kapcsolattarto doki meghivta a magyarokat, es a Mo-ra jovo cserediakokat egy koreai etterembe, ahol degeszre ettuk-ittuk magunkat. Keso este ertunk haza.

Szerencsem van, mert ezen a heten a breast oncology dep-ben keddenkent csak du. 2re kell menni, igy most kaptam egy kis idot, hogy aludjak, rendezzek nehany emailt, a cserediakoknak diakigazolvanyt szerezzek, a Humsirc-es cserediakok email-jeire valaszoljak.

Gyakorlatilag egy perc szabadidom nem volt az utobbi hetekben, de ennek igy kell lennie, mar csak ez a hetem van!

Most meg visszamegyek a szobaba, megkiserlem a rendrakast, aztan ebedelek egyet, es megnezem, milyen a mellsebeszet. Ehhez is Hidakara ki kell buszoznunk, de megeri, mert nagyon szep es jo korhaz.


Tobb kep hamarosan.
Puszi



Es meg egy kis kiegeszites a du.-i esemenyekrol:


2re kisebb bonyodalmakat kovetoen (buszostol kerdezzuk, hogy Hidaka?,mert nem volt ra kiirva, aztan ugy nezett rank vissza, mintha ezt a szot meg eleteben nem hallotta volna, nem szalltunk ra fel, mert ki tudja, hova visz, utolag rajottunk, hogy jo lett volna, de igy varnunk kellett negyed orat) odaertunk a korhazba, de addigra epp vege lett a PET-CT-nek, amire be akartak minket vinni. Igy hat mas teendonk nem leven, a ket doki meghivott minket desszertezni. Megerolteto volt a mai nap :) Kostoltunk kukoricas es sutotokos levest, egy amerikai palacsinta kinezetu, csak japan-size edesseget vanilia fagyival, eperontettel, utana almaspitet vanilia fagyival, vegul zold tea izu suti kis cukorontettel, tejszinhabbal. Ami nagyon szimpatikus a japan edessegekben, hogy nem olyan edesek, mint otthon, epp nekem talaltak ki :) Ha visszaemlekezem az amerikai sutikre... :D

Elfuvaroztak minket egy boltba, ahol egy teljes sornyi sake kozul lehetett valasztani. Mondtak, hogy nagyon nem mindegy, melyiket vesszuk, mert az olcso nagyon rossz (ebben volt reszunk Kawagoe-ban). De vettem finomat! Ha megerkeztem, kostolo! :)

Bar munkabol itt meg nem volt reszem, megis erezhetoen mas a hangulata, mint az idegsebeszeten volt. Sokkal lazabbak, vidamabbak! De tovabbi reszletek, ha majd jobban megismerem oket. Mindenesetre nagyon kedves volt toluk, hogy mar korabban meghivtak a magyarokat egy vacsira.

Sutizes utan ok elnezest kertek, hogy nekik meg vissza kell menniuk a korhazba, es egy picit igyekeznunk kellene. Ugy latszik, ok szeretnek is ott bent lenni!


Alvas, gepezes, ismet a ket cserediakunk ugyeinek intezese, ami azert bonyodalmas, mert ketfelol szerveztunk, de most ugy nez ki, minden megoldodik.

Nagyon nagyon orulok, mert vegre visszajott a laptopom kepernyoje! Egyszeruen hihetetlen, hogy epp mikor mar a 8 gigas pendrive-om betelt es a ket SD kartyamon is alig volt szabad hely, megjavult! Gyorsan ratoltottem a kepeket, Petitol is beszereztem egy adagot. Sajnos ezeken a gepeken nem tudok youtube-on zenet hallgatni, mert le van tiltva, es mar ugy hianyoztak a zeneim. De ma megint hozzafertem, es egy oran at csak azt hallgattam. Remelem, most mar a hatralevo idoben mukodni fog!

Meg masfel hete Tokyoban vettem egy nagyon egyszeru kis szerkezetet egesz olcso aron, amibe sokfele kartyat be lehet helyezni, es USB-s a masik vege. Ket boltban is nezegettem, legalabb 5 elado elmondta, hogy ez csak japan operacios rendszerrel mukodik. Az elsonek nem akartam elhinni, ezert kerdeztem egy ujabb es ujabb embert is, mire mind az 5 azt mondta, hogy sorry, ra van irva, hogy we support only japanese OS. Ennek ellenere megvettem, mert a jozan paraszti esz azt diktalta, hogy ennek mukodnie kell barmilyen gepen. Es csodak csodaja, tudom hasznalni a laptopomon. Nagyon jo kis szerkezet, orulok neki!

Kernek tolunk egy kis beszamolot, hogy ereztuk magunkat, es benne lesz egy ujsagban, amibol kapunk majd tisztelet peldanyt! Ismet hiresek leszunk!!! :)
Ne felejtsetek el aug. 1-en megnezni az Asahi csatornan a riportunkat, helyi ido szerint 14.30 es 16.00 kozott! :D

Olvasgassatok Peti blogjat is: http://petersarlos.blogspot.com/
Nala tobb kep van, mert az o gepe mindig keznel volt (az enyem tul nagy ahhoz, hogy magammal cipeljem)

Puszi, joejt!

2010. július 22., csütörtök

Az uj korhaz sokkal inkabb hasonlit a magyar korhazakhoz.
Peti nagyon lelkes, de nekem messze nem tetszik annyira, mint az idegsebeszeti osztaly, az orvosok sem magyaraznak annyit, a mutetek rovidebbek, latvanyosak, de az idegseb sokkal inkabb lekotott. Nem baj, mar ugyis csak 2 napot fogok itt tolteni. Ma raadasul nincs is mutet! Tegnap egy inguinalis servplasztikat neztunk, mara nincs is kiirva mutet, max ha surgossegi eset lesz, itt hetente bejon egy appendicitis, de alt. az ejszakai orakban.

Ebedre gyogyszerceges csomagocskat kaptunk, teriyaki szoszos angolnat ettunk, termeszetesen rizzsel es zold teaval! Nagyon fincsi volt!

Pentekre hivatalosak vagyunk itt a kozelben egy idegsebeszeti konferenciara, amit azert rendezett az egyik prof, hogy az itteni japan dokik gyakorolni tudjak az eloadast, angolul. Merthogy egyik-masik nagyon tart attol, hogy megszolaljon angolul, ebben nem kulonboznek az atlag magyartol! Elrendezte, hogy ingyen es bermentve bemehessunk mi is.



Maga a varoskozpont egy picit messzebb van, tegnapelott kocsival atmentunk. A jellegzetessege, hogy sok-sok regi epuletet lehet latni. Sajnos a boltokat estere mar zarva talaltuk, de igy is szep volt!





A hetvege elore lathatolag megint nagyon huzos lesz! Az egyik itteni sracnak ma van szulinapja, neki rendezunk vmi kis partyt, aztan meg megbeszeljuk mi magyarok, hogy mit szeretnenk megnezni Kyotoban, kis tervet keszitunk, hogy ne ott menjen az idonkbol.
Tehat a program: ma este party, alvas, holnap reggel egy endoszkopos mutet, atvonatozunk Omiya-ba a konferenciara, visszajovunk, hazamegyunk Moroyamaba, osszepakolunk, cuccokkal atmegyunk Matsumoto prof hazaba, mert partyt szervez a cserediakoknak, este meg elmegyunk Tokyoba, ott alszunk Marianal. Szombat reggel hajnalban kelunk, hogy elerjuk a 6 oras shinkanzenunket es szaguldunk Kyotoba. Hetfo este fogunk visszaerkezni.

2010. július 19., hétfő

Most mar Kawagoe-bol! Holnap itt kezdem meg a GI-seb-gyakorlatot.

Fergeteges hetveget toltottunk Tokyoban es kornyeken. Maria egy magyar pathologus, aki Tokyoban dolgozik, anyukam korabeli. Minden evben meghivja a magyar cserediakokat. Elrendezte nekunk a szallasunkat egy szallodaban 3 ejszakara, ezenkivul minden nap meghivott minket ebedre, vacsira. Egybol az elso nap Tokyo egyik nagyon magas epuletenek 59.emeleten vacsiztunk. A kilatas este gyonyoru volt. Itt a nap elobb lemegy (elobb is kel :)), fel 8kor mar kezd sotetedni. Ameddig a szem ellat, csupa feher fenypottyok halmaza, emelyet a piros pottyok tarkitanak, jelezve a repcsiknek, hogy hopp, ott egy hazteto, nem szabad nekimenni!

Az utcak telistele emberekkel, csak ugy aramlanak, visz magaval a sodras, nagyon kellett figyelnunk egymasra, hogy nehogy elvesszunk. Hangos is a varos, reggel is, este is, allandoan osztogatnak szorolapokat, az eladok a bolt elott kiabalnak es reklamozzak portekajukat. Minden nagyon szines, talan kicsit jobban is, mint amennyihez egy magyar szem hozzaszokott, ejszaka minden csillog-villog.



A mind a turistak, mind a helybeliek altal gyakran latogatott templomokat felkerestuk, kiprobaltuk, mit hogyan hasznalnak, hogyan tisztalkodnak meg, mielott isteneik szine ele vonulnak. Tobb ezer istenuk van, minden dolognak kitalaltak egy istent. Igazi szertartassorozat! Altalaban imadkoznak egyet, kivansagukat vegiggondoljak, bedobnak egy kis penzt egy annak kijelolt helyre, kettot tapsolnak, hajlonganak egy sort, aztan varjak, hogy majd bekovetkezzen.




Mikozben setaltunk az egyik helyrol a masikra, leallitottak minket az utcan egy videoval es egy portorlos mikrofonnal, hogy mivel nincs japan beutesunk, epp rank varnak, hogy interjut keszithessenek. Megkerdeztek, honnan jottunk, mit talatunk erdekesnek, mutassunk nehany fotot, amit keszitettunk, vicces dolgokrol is. Akit erdekel, aug.1-en leszunk a TV-ben helyi id szerint 14.00-15.30 kozott :) Mi epp ekkor fogunk hazautazni...

Jartunk Akihabaraban. Ez a hely a sok elektronikai cikkrol hires, olcsobban lehet ujabb cuccokat megkapni, mint otthon. Vannak nagyon jo telefonok is, de sajnos nem egyezik az otthoni frekvenciaval, ezert nem tudnank hasznalni.

A Tokyo torony mellett tofubol keszult menusort ettunk vegig (mindannyiunknak lassan tofu-undora lesz, es ez az, amit meg Petire sem tudtuk rasozni), de alapvetoen itt is nagyon izletes es izleses eteleket talaltak. Maga az etterem is nagyon kulonleges volt. Sajnos a toronyba mar nem volt idonk felmenni, mert vart minket a hajo, hogy korbevigyen egy nehany oras kirandulasra. Tobb emeletes volt, egyik emeleten enekeltek, tancoltak, minden emeleten annyi sort es egyeb uditot lehetett fogyasztani ingyen, amennyit csak akartunk. A Rainbow-bridge alatt naplemente idejen hajoztunk at. Vegul faradtan, de elegedetten hazautaztunk szallashelyunkre.



Masnap reggel is koran keltunk, ugyanis utnak indultunk Kamakuraba es Enoshimaba.
Kamakura hires a nagy Buddharol, es szinten kis templomokrol. Kis bevasarlo utcak vezetnek oda, amit persze mindannyian ki is hasznaltunk :D



Enoshima egy sziget (shima=sziget, akarcsak Hiroshima...).



Eloszor egy aquariumba keszultunk, ami elott egy picit leragadtunk, mert belebotlottunk egy bolhapiacba. Nem eleg, hogy 100-300\-ert arultak dolgokat, jo magyar modjara meg ebbol is alkudtunk :-)))
Az aquariumban nagyon sokfele halat, capat, meduzat, fokat lattunk (Anyuuu, szeretnek egy axelot-ot!!!), aztan volt ket delfin-show is! Mindannyiunknak ugyanaz jutott az eszebe a bemutato kozben, nevezetesen az, hogy az egyetem elvegzese utan kicsit delfin-idomarnak kellene mennunk. Nagyon aranyosak voltak! Ennek a helynek az volt a kulonlegessege, hogy ugy tunt, mintha a medence vize a tengerben folytatodott volna.
A bemutatok utan pedig gyors atoltozes, es irany a tenger!!!



Nagyon kellemes volt a vize. Maria, akarcsak a korabeli nok, ugy gondolta, hogy csak a labat martoztatja meg, nehogy esetleg a frizuraja szetmenjen, de aztan berangattuk. Ugy tunt, nem banta meg. Innen nezhettunk ismet egy gyonyoru naplementet. Mikor lement a nap, korbejartuk a szigetet, beultunk egyet vacsizni, es meg faradtabban elindultunk hazafele, legalabb egy oras vonatut volt. 11 utan ertunk haza. Csak ugy doltunk be az agyba!



Utolso nap mindenki masfele ment. A pesti lanyok Disneyland-be mentek, Peti csatlakozott a cserediakokhoz, en pedig aludtan egy jo darabig, aztan korbesetaltam a kornyeket, megneztem Ikebukuro kornyeken a nevezetessegeket. Vegul Shinjuku varosreszben talalkoztunk Shinjivel. Ismet levagatta a hajat, es eppen ugy nez ki, mint negy evvel ezelott! Ebedeltunk egyet, setalgattunk abban a varosreszben is egy jo nagy kort, utana pedig visszamentem Moroyamaba, hogy gyorsan osszepakolhassak, es megkezdhessem itteni letemet.

Szerencsere itt minden egy helyen van, nehany percre van a kolink a korhaztol a campus-on belul. Pipihusi doki lesz a felelosunk (tavasszal jart a pecsi egyetemen (nem mintha talalkoztun volna vele)). Nem kell elmennunk a konyvtarba netezni, mert van lehetosegunk itt a szallashelyen egesz nap es ejszaka.

Ez most kicsit sok volt igy egyszerre, majd igyekszem kepekkel tarkitani a szovegtomeget:)
Joejt!

2010. július 16., péntek


Tegnap a vacsi nagyon jol sikerult, megismerkedtem a mellsebeszekkel. Ide megyek majd negyedik heten gyakorlatra. Nagyon laza emberek es nagyon baratsagosak. Mindenfele husi volt (Anna, ha ott lettel volna :D), egy nagy serpenyon suthettuk asztalonkent zoldsegekkel, tesztaval. Jo zsiros volt... De elotte meg elvittek minket onsen-be (ez a furdozohely). Ez tovabbra is ruha nelkul megy :)

Ma du. utazunk Tokyoba, hetfo este erunk vissza. Azt mondjak itt a hirekben, hogy tegnap kisebb arviz van a nagy vihar miatt, de biztos vagyok benne, hogy Maria olyan helyre visz minket, ami biztonsagos. A programot csak nagy vonalakban tudom, a terv, hogy ma este elmegyunk vacsizni es megbeszeljuk a reszleteket. Korulnezunk a kornyeken, elmegyunk egy kis hajokirandulasra, remelem Asakusaba is, meg nehany kozeli helyre (tengerpartra is, ahol furodhetunk!!!). Itt nem divat toban furdeni, csak a tengerben. En nem nagyon latom a kulonbseget, barmelyikbe szivesen belemegyek :D

Most megyek vissza kicsit mikrosebeszkedni!
Pussz

2010. július 14., szerda


Most csak eletjelet adok, tegnap este vacsizni voltunk az idegsebeszekkel, ma ebed az egyik proffal, holnap a mellsebeszekkel vacsi. Teleetetnek minket :)
Nemsokara bovitek!

Bovites (jul.15. ebedszunet)

Tehat az idegsebeszek meghivtak mindannyiunkat, akik az o intezetukben vagyunk, es a mi cserediakjainkat is egy nagyon draga etterembe. Annyi fogas volt, hogy azt egy ido utan mar szamolni sem tudtam, de kb. 10 lehetett. Minden nagyon izletes volt! Az egyik prof egesz jol leitta magat, de erdekes modon masnap olyan friss es vidam volt, hogy mind meglepodtunk.
A kepen az augusztusban Pecsre erkezo cserediaknak toltok japan mozdulatokkal saket. De ez mar a sokadik pohar. Aztan kampaaaaj!

A nap kerdese: milyen gyogyszert kaptak be a dokik vacsi elott? A helyes megfejtok kozott kis meglepit sorsolok ki :) Hatarido: amig haza nem erek.

Epp egy aneurizma mutet kozepen jarunk, de elobb le fogok lepni (meg mindig altalaban 6kor engednek el), mert 5kor indulunk a mellsebeszek partyjara. Meg nem sokat tudunk rola. Ma is bemosakodhattunk, van egy jofej doki, aki nagyon jol magyaraz, es nagyon kedves velunk, mindig az o muteteit celozzuk meg bemosakodasra :)

A posta nagyon idetlenul van nyitva, 9-15.00, meg jo, hogy 8-18.00ig bent vagyunk a korhazban, igy sok eselyunk nincs. A bolt is csak 8.30kor nyit...

A kolink mellett gyonyoru illatos viragok nyiltak, majd lesznek fotok is.
Meg mindig esos ido van, remeljuk, most mar javul, mert hetvegen Tokyoba utazunk. Hetfoig maradunk (naluk ez nemzeti unnep), ekkor fogok Shinjivel is talalkozni. Elotte pedig egy Maria nevu magyar holgy (Tokyoban pathologus) korbevezet minket abbab az oriasi varosban. O szervezte meg a kyotoi utunkat is, ahova jovo hetvegen megyunk.

Nagyon orulok, hogy idonkent kapok hireket feloletek, irjatok gyakran.

Most mar Timiznek a japanok, hogy menni kell vissz a mutetre.
Legyetek jok!

Puszi mindenkinek!

P.S.: Sorry a helyesirasi hibakert, de itt kicsit mas a billentyuzet, es idonkent reflexbol mashova utok...
Sajnos a laptopom kepernyoje teljesen elszallt :( egyaltalan nem tudom hasznalni...

2010. július 11., vasárnap

Kawaguchikoban vagyunk. A kilatasunk eppen a Fujira nez, reggeli es hotspring kozben egyenesen ralatunk. A szallasunkon agyat nincsenek, csak tatami, de nagyon kenyelmes. Ugy osztottak be minket, hogy vegyesen legyunk a japanokkal.

Tegnap masztunk egy nagyot a Fuji hegyen, a magyar legio sokkal jobban birta, mint a tobbi nemzet.
Az ido nagyon kellemes volt, nem volt tuzo nap es nem is volt eso, mint ma. A totol 1 percre van a szallasunk, de nem ajanlott belemenni, mert sok horog es ho. Amikor megyunk furdozni egyet, yukata-t kell viselni, es a furdobe csak ruha nelkul lehet bemenni, persze lanyoknak es fiuknak kulon furdojuk van :)

Tegnap este volt egy workshop, ezt kovetoen pedig nehany pohar sake mellett kozvetlenebb beszelgeteseket es jatekokat is lefolytattunk.

A koszt nagyon jo, legalabb 20fele etelt kapunk, de igazabol mindegyik csak egy falatkabol all. Nagyon izletesek (nehany mellefogas belefer), szeretunk vegigprobalni mindent, a japanok lelkesen magyarazzak, hogy epp mit eszunk, de 2-3 utan mar nem nagyon emlekszunk az elozoek nevere. Zold teat es vizet minden etteremben ingyen adnak. Sokat nevetunk huzottszemu baratainkkal a tudatlansagunkon :)


Folytatas, most mar itthonrol:

Masodik nap beultunk az iskolapadba, es japan szolasokat nezegettunk, csapatonkent egyet ki kellett valasztani, es ahhoz egy kis eloadast csinalni. Szerintem a mienk is nagyon jol sikerult, de a tobbiek is nagyon kreativok voltak. Delben elmentunk a kozelbe nezelodni, vasarolgatni, fotozgatni. Sajnos az eso meg mindig el-elered, de legalabb nincs olyan meleg.

Este BBQ party volt, hol teleettuk magunkat, iszogattunk mindenfelet, utana pedig kotelezo viccmeseles vette kezdetet. A prof is nagyon rajta volt a teman :D
Ezt kovetoen meg egy kis kor furdozes, tanitgattam sok embert magyarul, tobb-kevesebb sikerrel. Lefekves elott kis szoban beluli beszelgetes.

Reggel a szobatarsaim mar 6.30kor felkeltek csak azert, hogy tokeletes legyen a sminkjuk (en 8kor keltem). Reggeli utan eloadhattuk a musorunkat, gyors ebed, csoportkepek. Hazafelemenet megalltunk egy borturara. Ezt nem ugy kell elkepzelni, mint nalunk, mert fel oranal nem tartott tovabb. Negy fele bort kostoltattak velunk, de japan mennyisegben (vagyis eloszor fel sem tunt, hogy a poharam aljan van egy kis feherbor). Egesz jo boraik voltak.

A japanok a busz uton 3 perc alatt bealszanak, a nem-japan garda pedig vegigdumalta az utat. Megtanultuk, mi a kulonbseg a negy kinai intonacio kozott es meg sok mas egy-egy orszagra jellemzo dolgot.
Meg csak nehany oraja ertunk ide Moroyamaba, de mar most visszamenek meg egy korre.

2010. július 10., szombat

Egy alomvilag kozepebe csoppentunk!
Most a mutetekrol nem irnek, mert megkezdodott az elet! :) Csutortokon volt a megnyito unnepsegunk, ahova sok professzor is eljott, az idegsebrol harman is voltak. Koszonto, ajandekcsere, aztan vacsi, a japanok keszultek egy kis zenes musorral, es mi is persze eloadtuk a darabjainkat, volt sikere :D Vacsira sushin, saken kivul kagylot, csigat, rakot es minden foldi jot kostolgathattunk, a bejaratnak BBQ is vart minket. Megismerkedtunk sok kis japannal, es bemutatkoztak azok a japan cserediakok, akik majd jonnek augusztusban.
Este karaoke-partyba invitaltak minket, ahol fergeteges hangulat volt. A japanok csak addig visszafogottak, mig mikrofon nem kerul a kezukbe. Olyan showt nyomtak, hogy Petivel csak neztunk. Fel egy korul elmentunk, tekintettel arra, hogy masnap reggel visszavartak minket a klinikan.


Reggel fel is keltunk szepen koran, de mint kiderult, penteken nem szokott mutet lenni, ezert mondtak, hogy akar haza is mehetunk, de felajanlottak, hogy mikrosebeszkedhetunk egy picit. Igy kaptunk egy mutet es fonalat, amit eloszor eszre sem vettem, olyan vekony es pici volt, es azzal kellet egy mesterseges erbe csomot kotnunk, aztan ket eret anasztomizalnunk. Az elso csomom kb 5 percet vett igenybe, de nehany oras kitarto gyakorlast kovetoen a nehany masodpercre sikerult leredukalni.

Este a CV sebeszek Petit es engem meghivtak az intezeti BBQ-partyra, amit evente haromszor rendeznek. Epp jokor voltunk ott. Tintahaltok kezdve, ismet a kagylokon at a csigaig minden volt. Vittunk egy magyar bort is, amit a prof elott nagy szertartassal meg is bontottunk, izlett nekik. Nemhiaba, a magyar bor nem rossz. Ok is hoztak bort, sort, mindenfele alkoholos uditoket, persze volt alk-mentes sor is, dehat az kinek kell... A korhazbol taxival minket vittek a partyra es haza is vittek. A cserediakjaink altal szervezett drinking partyt igy ki kellett hagynunk, de biztosan lesz meg ra alkalom.

Most mennem kell keszulodni, mert fel oran belul indulunk egy harom napos turara a Fujihoz!
Puszilok mindenkit!

2010. július 7., szerda

Ugyebar ma masik korhazban voltunk, itt a szomszed epuletben. Igen magasra tettek a lecet. Facialis spasmust mutottek, 3 es fel oran at. Nagyon sokat magyaraztak kozben, meg az eddigieknek is tobbet. A prof nagyon jo arc, a mutet alatt vegig viccelodott velunk. A liverpooli srachoz: Mr. English kiejtene ezt tokeletesen? :)



Meghivott minket ebedre. A kozeli McDonaldsba :D Aztan du-i konferencia, ahol nem volt olyan sok orvos, mert itt sokkal kevesebb beteg van, de mindent leforditottak, sot sokszor kerdezgettek minket, hogy mit is tudunk meg teszteltek. De alltuk a probat! A liverpooli sracnak eleg szegenyesen tanitottak az alapozo targyakat (anatomia, elettan, pathologia, kortan), igy az MR-en es a CT-n alig ismer fel alapveto kepleteket. Azert nalunk az oktatas egy icipicit kemenyebb...
Megtanitottak minket hurkot is kotni (en tudok, de a tobbieknek nem tanitjak az egyetemen...)
Olyan jofej volt a mutoskollega, hogy ramasolta a pendrive-omra a japcsi zeneket, amiket mutet kozben hallgattunk.
Erre a hetre egy japcsi is van velunk, de szegeny olyan felenk es szerencsetlen, hogy alig sikerult bemutatkoznia, a kezfogas ugy zajlott, hogy kozel en fogtam meg a kezet, pedig a prof nagyon mondogatta meg mutogatta neki, hogyan kell.



Egesz hamar elengedtek, 5re mar otthon is voltunk. Elmentunk kicsit bevasarolni es egy japcsi etterembe vacsizni. A miso soup-nak oriasi rajongoja vagyok! :)

Petivel meg egyet titokban probaltunk, epp idoben be is fejeztuk, mert mar jott a hegedus lanyka, hogy probalna holnapra. A mienkrol a foszervezon kivul senki nem tudhat, meglepi lesz! :) Holnap jonnek erre a nagy fejesek is, majd mi megmutatjuk, mit tudnak a magyar cserediakok! :D

Az eso most is esik... Viszont egy oriasi pozitivum, hogy nincsenek bogarak!!! Se szunyog, se legy, nincs egyetlen szunyogcsipesem sem (kiveve azok, amiket otthonrol hoztam).

2010. július 6., kedd

Szerencsere ma reggel csak 8.15re mentunk! Reggeli vizit megvolt, aztan 2 aneurysma mutetre is bemehettunk (clippet raktak ra a sylvius-arkon bejutva), sot a masodikon mar bemosakodtunk es segedkezhettunk is. 2kor meghallgattunk egy eloadast egy gyogyszerrol, japanul, nagyon erdekes volt :) Arra rajottunk, hogy PDE-gatlo, de a lenyeg, hogy megint kaptunk egy nagy tal japan ebedet. Hogy ilyenek miert nincsenek otthon? :)

Holnap lesz vmi izgi mutet, ezert nem is kell atmennunk Hidakara, hanem itt a szomszed korhazban leszunk ---> aludhatunk sokaig :D

Most a konyvtarbol irok, itt korulottem a sok kis japcsi szorgalmasan tanul. Mindenki eloadas videokat nezeget vissza, es megallas nelkul jegyzetel. Kis pathologia feeling...

A csapatunkrol: 4 magyar(2 pest, 2 pecs), 2 taiwani, 2 sved, 2 britt es egy nagy kupac japcsi.

Szombaton megyunk a Fuji-hoz, kis csapatosszerazo tura. Remeljuk, addigra nem fog ennyit esni az eso. Hetfo reggel jovunk vissza, de Peti nagyon probalkozik elintezni, hogy kicsit tovabb maradjunk ott, es megmaszhassuk a hegyet.

A kornyezet nagyon szep, az eso is elviselheto, nincsenek olyan viharok, mint otthon. A levego nagyon paras, napkozben eleg meleg van, de itt mindenki hosszunadragban jar. A korhazban nincs az az orult legkondizas, amitol tartottunk.

Az osztalyon nagyon kedvesek velunk, sokat magyaraznak, mutogatnak, ha vmit kerdezunk, es nem tudjak, utananeznek nekunk konyvekben. A noverek, asszisztensek mar messzirol hajolgatnak, es reggelente "ohajo gozaimas"-oznak. Igencsak tisztelettudo emberek, sokaknak lenni mit tanulniuk az itteniektol. Nagyon segitokeszek, mikor epp elveszunk az egyik kanyarban, felhivjak a dokinkat, aki azonnal ertunk jon, es eliranyit, vagy csak abbahagyjak epp amit csinalnak, es elvisznek minket a megfelelo helyre.

Most kupaktanacsot tartunk, hogy az utazasokat mikor es hova szervezzuk.
Puszi mindenkinek!

2010. július 5., hétfő

Erkezes, elso nap az egyetemen

Megerkeztunk :) Vartak rank a repteren, amig a tobbi orszagbol meg nem erkeztek, meghivtak minket egy italra. Del korul mar el is indultunk a szallashelyunkre, Moroyamaba, kulon iskolabusz jott ertunk. Mindenkinek sajat szobaja van, hutovel, furdovel, legkondival felszerelve, erkellyel.
Este bemutatkozo estett tartottunk, vettunk telefonkartyat, amivel egymast tudjuk hivni, mert az otthoni telefonunk nem mukodik. Ebedre is megkaptuk a penzt, korhazakba a belepokartyat. A contact emberkeink elvittek minket egy japan restaurantba, nagyon finomakat ettunnk\ittunk.

Ma reggel 6.45kor talalkoztunk, es busszal mentunk Hidakara (10 perc), ehhez is kaptunk kartyat. Idegsebeszettel kezdek, Peti CV-sebeszeten van, en egy liverpooli sraccal vagyok egyutt beosztva.
Bemutattak az epuletet (konnyu elveszni a japan feliratokkal es a sok kanyarral), a reggeli gyulesen is reszt kellett vennunk, a mellettunk levok forditottak nekunk. Aztan mentunk az intervencios reszlegre, bemutattak az ottani technikat. Hat nem semmi :) Majd bementunk egy 3 oras mutetre (nyilt intracranialis tumor eltavolitasa). Mivel eleg hosszu volt es faradszto volt sokaig allni, leleptunk ebedelni egy orara, utana meg fel ora volt, hogy visszatalaljunk, annyiszor elvesztunk. De epp a megfelelo idopontban erkeztunk, amikor keszultek egy endoscopos corpus pineale mutet megkezdeni, nagyon durvan jo felszereleseik vannak! Ez elhuzodott 4.30ig, de akkor ugyis mennunk kellett, mert kezdodott a du-i meeting, ami csak ment es ment es ment, egyszercsak az oramra nezek, hogy mar 6 ora... Mar epp mondtuk volna, hogy mi szeretnenk menni, mert faradtak vagyunk, jetlag meg minden, mire vege lett :) Sot, epp egy gyogyszerceg ma tamogato kedveben volt, es mindenki kapott egy jo nagy doboz japan vacsit egy uveg zoldteaval. Igy vacsi megoldva. Hazaerve aludtam egy oracskat, felhivtam Petit, hogy probaljunk egyet a csutortoki musorunk elott, de 9kor ugy veszi fel a telefont, hogy szia, en meg itt vagyok. Eddig elhuzodott naluk a mutet es a prof nem akarta hazamenni. Mintha csak a Balogh P lenne :)
Most megyek is, mert 10 utan mar nem tudunk probalni.
Kepeket is hamarosan csatolok! ;)

2010. július 3., szombat

Még itthon - utolsó pillanatok


Csomagok összepakolva!
Utolsó fotók, még egy fagyizás, egy holtrészeg dél-amerikai útbaigazítása Bereményi Gézához és Cseh Tamáshoz a Széchenyi térre. Mindenkitől búcsúpuszi, lélekben már kicsit Japánban :)