2010. július 19., hétfő

Most mar Kawagoe-bol! Holnap itt kezdem meg a GI-seb-gyakorlatot.

Fergeteges hetveget toltottunk Tokyoban es kornyeken. Maria egy magyar pathologus, aki Tokyoban dolgozik, anyukam korabeli. Minden evben meghivja a magyar cserediakokat. Elrendezte nekunk a szallasunkat egy szallodaban 3 ejszakara, ezenkivul minden nap meghivott minket ebedre, vacsira. Egybol az elso nap Tokyo egyik nagyon magas epuletenek 59.emeleten vacsiztunk. A kilatas este gyonyoru volt. Itt a nap elobb lemegy (elobb is kel :)), fel 8kor mar kezd sotetedni. Ameddig a szem ellat, csupa feher fenypottyok halmaza, emelyet a piros pottyok tarkitanak, jelezve a repcsiknek, hogy hopp, ott egy hazteto, nem szabad nekimenni!

Az utcak telistele emberekkel, csak ugy aramlanak, visz magaval a sodras, nagyon kellett figyelnunk egymasra, hogy nehogy elvesszunk. Hangos is a varos, reggel is, este is, allandoan osztogatnak szorolapokat, az eladok a bolt elott kiabalnak es reklamozzak portekajukat. Minden nagyon szines, talan kicsit jobban is, mint amennyihez egy magyar szem hozzaszokott, ejszaka minden csillog-villog.



A mind a turistak, mind a helybeliek altal gyakran latogatott templomokat felkerestuk, kiprobaltuk, mit hogyan hasznalnak, hogyan tisztalkodnak meg, mielott isteneik szine ele vonulnak. Tobb ezer istenuk van, minden dolognak kitalaltak egy istent. Igazi szertartassorozat! Altalaban imadkoznak egyet, kivansagukat vegiggondoljak, bedobnak egy kis penzt egy annak kijelolt helyre, kettot tapsolnak, hajlonganak egy sort, aztan varjak, hogy majd bekovetkezzen.




Mikozben setaltunk az egyik helyrol a masikra, leallitottak minket az utcan egy videoval es egy portorlos mikrofonnal, hogy mivel nincs japan beutesunk, epp rank varnak, hogy interjut keszithessenek. Megkerdeztek, honnan jottunk, mit talatunk erdekesnek, mutassunk nehany fotot, amit keszitettunk, vicces dolgokrol is. Akit erdekel, aug.1-en leszunk a TV-ben helyi id szerint 14.00-15.30 kozott :) Mi epp ekkor fogunk hazautazni...

Jartunk Akihabaraban. Ez a hely a sok elektronikai cikkrol hires, olcsobban lehet ujabb cuccokat megkapni, mint otthon. Vannak nagyon jo telefonok is, de sajnos nem egyezik az otthoni frekvenciaval, ezert nem tudnank hasznalni.

A Tokyo torony mellett tofubol keszult menusort ettunk vegig (mindannyiunknak lassan tofu-undora lesz, es ez az, amit meg Petire sem tudtuk rasozni), de alapvetoen itt is nagyon izletes es izleses eteleket talaltak. Maga az etterem is nagyon kulonleges volt. Sajnos a toronyba mar nem volt idonk felmenni, mert vart minket a hajo, hogy korbevigyen egy nehany oras kirandulasra. Tobb emeletes volt, egyik emeleten enekeltek, tancoltak, minden emeleten annyi sort es egyeb uditot lehetett fogyasztani ingyen, amennyit csak akartunk. A Rainbow-bridge alatt naplemente idejen hajoztunk at. Vegul faradtan, de elegedetten hazautaztunk szallashelyunkre.



Masnap reggel is koran keltunk, ugyanis utnak indultunk Kamakuraba es Enoshimaba.
Kamakura hires a nagy Buddharol, es szinten kis templomokrol. Kis bevasarlo utcak vezetnek oda, amit persze mindannyian ki is hasznaltunk :D



Enoshima egy sziget (shima=sziget, akarcsak Hiroshima...).



Eloszor egy aquariumba keszultunk, ami elott egy picit leragadtunk, mert belebotlottunk egy bolhapiacba. Nem eleg, hogy 100-300\-ert arultak dolgokat, jo magyar modjara meg ebbol is alkudtunk :-)))
Az aquariumban nagyon sokfele halat, capat, meduzat, fokat lattunk (Anyuuu, szeretnek egy axelot-ot!!!), aztan volt ket delfin-show is! Mindannyiunknak ugyanaz jutott az eszebe a bemutato kozben, nevezetesen az, hogy az egyetem elvegzese utan kicsit delfin-idomarnak kellene mennunk. Nagyon aranyosak voltak! Ennek a helynek az volt a kulonlegessege, hogy ugy tunt, mintha a medence vize a tengerben folytatodott volna.
A bemutatok utan pedig gyors atoltozes, es irany a tenger!!!



Nagyon kellemes volt a vize. Maria, akarcsak a korabeli nok, ugy gondolta, hogy csak a labat martoztatja meg, nehogy esetleg a frizuraja szetmenjen, de aztan berangattuk. Ugy tunt, nem banta meg. Innen nezhettunk ismet egy gyonyoru naplementet. Mikor lement a nap, korbejartuk a szigetet, beultunk egyet vacsizni, es meg faradtabban elindultunk hazafele, legalabb egy oras vonatut volt. 11 utan ertunk haza. Csak ugy doltunk be az agyba!



Utolso nap mindenki masfele ment. A pesti lanyok Disneyland-be mentek, Peti csatlakozott a cserediakokhoz, en pedig aludtan egy jo darabig, aztan korbesetaltam a kornyeket, megneztem Ikebukuro kornyeken a nevezetessegeket. Vegul Shinjuku varosreszben talalkoztunk Shinjivel. Ismet levagatta a hajat, es eppen ugy nez ki, mint negy evvel ezelott! Ebedeltunk egyet, setalgattunk abban a varosreszben is egy jo nagy kort, utana pedig visszamentem Moroyamaba, hogy gyorsan osszepakolhassak, es megkezdhessem itteni letemet.

Szerencsere itt minden egy helyen van, nehany percre van a kolink a korhaztol a campus-on belul. Pipihusi doki lesz a felelosunk (tavasszal jart a pecsi egyetemen (nem mintha talalkoztun volna vele)). Nem kell elmennunk a konyvtarba netezni, mert van lehetosegunk itt a szallashelyen egesz nap es ejszaka.

Ez most kicsit sok volt igy egyszerre, majd igyekszem kepekkel tarkitani a szovegtomeget:)
Joejt!

1 megjegyzés:

  1. Azt hinné az ember ilyen tengerpartok csak álmunkban léteznek!Az alkonyi ködbe öltözködő hegyekkel a háttérben,olyan meseszép...el se hiszem hogy voltál ott!!! :)

    További élményhabzsolást,a tanulás mellett!!!(persze mértékkel...)

    VálaszTörlés